Projekt célja

A Víz Keretirányelv keretein belül a jó vízállapotok eléréséhez, illetve fenntartásához elengedhetetlen a vízbevétel megbízható számítása, melyet a jelenleg kiépített rendszer sem pontossággal, sem elegendő mennyiségben nem képes kiszolgálni. Ezért vált szükségessé, egy egységes automata rendszer kiépítése, mely a Hidrometeorológiai mérőállomások automatizálása projekt keretein belül valósult meg.

Az automata monitoring állomások telepítésével lehetővé válik a vízbevételi oldal (hatékony csapadék, lefolyás) mennyiségi értékeinek megbízható mérése, mely a vízállapotok észleléséhez azok fenntartásához elengedhetetlen. A vizek mennyisége meghatározó a vízi környezet állapotára, de a vízminőségre nézve is, befolyásolva a szennyezések hígításával a vízi élővilág életfeltételeit. A hazánk területén eredő vízfolyások vize – de a belvízi öblözeteké is - az itt lehulló csapadékból ered, melyet a párolgás és a talajba való beszivárgás csökkent. A párolgás közvetlen mérése nehezen és nagy hibával oldható meg, ezért a könnyen mérhető párolgás-számításra alkalmas meteorológiai elemeket (hőmérséklet, páratartalom) mérjük, majd ezek segítségével számítjuk a párolgási értékeket . A talajba való beszivárgást – a talajok típusa mellett – a talajfelszín közeli hőmérséklete és nedvességtartalma alapján határozhatjuk meg a mért csapadék adatokból.

A felsorolt mérési/számítási összetevőket gyűjtőfogalommal hidrometeorológiai (a vízügyi hasznosításra alkalmas meteorológia) elemeknek nevezzük. Megfelelő térbeli és időbeli sűrűségű mérésük alapján lehetővé válik a csapadékból ténylegesen lefolyó, vagy felszínen tározódó víz mennyiségének meghatározása. Ez felhasználható a (jelenlegi, vagy várható) vízállapot értékelésére. Társadalmi szempontból kiemelkedően fontos, hogy ezek a mennyiségi ismeretek a kárelhárítást (árvíz, belvíz, aszály, vízminőségi kárelhárítás) is szolgálják, így az esetleges árvizek elleni védekezés is hatékonyabbá válhat. De ugyanígy a környezetvédelmi szakemberek számára is nagyon hasznos információkkal szolgálhatnak a mérőállomások által begyűjtött adatok.

Szakmai cél az egységes mérőhálózatban az adatrendelkezésre állás és megbízhatóság szintjének növelése, az árvízvédelmi és víz-kárelhárítási tevékenység maradéktalan ellátásához a nagytérségű csapadékok 2x2 km-es területelemre, legalább 95 %-os valószínűséggel történő megadása. A hirtelen lehulló nagy csapadékok, valamint az ezek hatására kialakuló árvizek detektálására és előrejelzésére az országos időjárási radarhálózat méréseinek felszíni, valós idejű automata csapadékmérő adatokkal történő korrigálásával az idő- és térbeli felbontás növelése.